November eleje

Először is szeretném megköszönni a kedves hozzászólásokat! Sajnos nem nagyon van lehetőségem sokat netezni (ezek a bejegyzéseket is offline írom, és csak addig vagyok fent a neten, míg feltöltöm). Örülök, hogy nemcsak az ismerőseimet érdeklik a velünk történt dolgok, hanem idegenek is szívesen olvasnak minket... Mégegyszer köszönöm a visszajelzéseket! Na és akkor a mai témáim:Vettünk Timinek egy rajzasztalt. Szerettünk volna valami újdonságot adni neki, olyan kis szorgalmasan tanulja az angol szavakat, meg így nem unatkozik, ha itthon vagyunk. Most játékvásár van az egyik áruházban (www.kmart.com.au) , és ott vettük meg. A katalógusban 59 dollárért volt feltüntetve, de valahogy 49 dollárt ütöttek be végül érte. Igaz, hogy az első helyen már lefogyott a készletből, de a második üzletben már kaptunk. Természetesen csuparózsaszín, hercegnős, és ami a lényeg: rengeteg filctoll, zsírkréta, festék, ceruza, sőt pecsét is a készlet része. Timi határtalanul boldog volt, mikor megkapta, azóta is rengeteget színez, rajzol, fest vele. (teszek fel képeket a webalbumunkba: http://picasaweb.google.com/jgkallo )Egyébként ismét találkoztam egy emberrel, akinek mikor említettem, hogy honnan jöttünk, megörült, merthogy Ő meg Horvátországból, és a nagybátyja magyar. (ugye, ugye! Mindenhol vannak magyarok!!!) A hölgy biztonsági őr volt amúgy a K-mart-ban, és amíg keresték nekünk a kisasztalt, addig csevegtünk pár szót. Még azt is megtudtam Tőle, hogy nyaralt a Balatonnál is gyerekkorában. (9 éves volt, mikor kijöttek ide Ausztráliába élni)Timi elkezdett az Élet Nagy Dolgaival foglalkozni. Mostanában egyre többször témázik azon, hogy mi lesz, ha megöregszünk. És egyáltalán, mindenki megöregszik??? És ha én megöregszem, akkor ki lesz az anyukája? Igyekszem neki korrekt, de a korának megfelelő válaszokat adni. Szóba került az is, hogy Tamás hogy jött ki a pocakomból. Mondtam, hogy az orvos szedte ki. De ennyivel már nem elégedett meg, azt is megkérdezte, hogy hogyan vette ki. Úgyhogy elmeséltem, hogy általában a babák ott jönnek ki, ahol pisilünk, de Tomi beszorult, így felvágta a doktorbácsi a hasam. Megmutattam a heget is. Ennyi egyelőre elég volt, de már rettegve várom, hogy mikor jut eszébe, hogy hogyan került bele a hasamba a Tomi... Tomtom pedig zabál és zabál folyamatosan. Továbbá rendületlenül csakis a tiltott dolgok érdeklik. Timi sosem volt ilyen kis gézengúz. Úgyhogy a hajnali kelések után, mikor még mindenki alszik, én Tomi után rohangászok, délelőtt 10-re totálisan lefáradok. Ez okból ma vettünk egy karámot, amolyan járókafélét, aminek nincsen alja. Így legalább mosakodni el tudok menni nyugodtan, nem kell attól rettegnem, hogy közben Tamás Úr szétkapja a tv-t... Ma egy kicsit böngésztem a netet, hogy merrefelé is érdemes Brisbane közelében nézelődnünk. A nagy élményparkokon kívül is van több állatkert, egy közeli csodálatos szigetre is át lehet ruccanni, de még az is benne van a pakliban, hogy kihajózunk bálna-nézőbe... Az idő kezd egyre melegebbre váltani, ma konkrétan majd megdöglöttünk a melegtől, John csak jókat kuncogott, hogy akkor nyáron mit csinálunk vajon? Én asszem kiülök a kocsiba, az legalább légkondis. Sajnos a házikónk nem az. És még medencénk sincs. Azt hiszem, reklamálni fogok! (vicc volt!)