Timi és Tomi fejlődése

A két gyerkőc rohamléptekben fejlődik. Tomi elkezdett járkálni. Vagy a kezünket fogja, vagy maga előtt tolja a kis sámlit körbe-körbe. (Ezt Timi is csinálta, csak éppen egy hónappal idősebb korában) Már tudatosan mond szótagokat, pl. ha mondjuk, hogy Te, Ő is elkezdi mondani: Te, te-te-te-te... Egyre jobban kapható a közös bolondozásra Timivel, sokat rötyögnek együtt, és ez jó! Előjött a "minden kalapács" szindróma, amivel lehet, azzal kopogtat. Ez nem annyira vidám, mikor a fejemet ütögeti a papuccsal. Erőgép, eltol mindent, egyszerűen látványosan különbözik a habitusa egy lánytól. Kis harcos. Timi meg olyan ügyesen kezdett rajzolni, hogy fantasztikus. A színezése is sokat javult, már olyanra színezi a dolgokat, amik emlékeztetnek az eredeti színre, és nagyjából a vonalak közt is marad. Angolul persze még nem beszél, de van egy remek taktikája: vigyorogva bólogat, ha angolul beszélnek hozzá. Hosszú percekig nem jönnek rá, hogy egy kukkot sem ért... Azt azért már megérti, ha a nevét kérdezik. De szerintem kezd hozzászokni az angol hangzáshoz, sokszor játszik olyat, hogy ő most angolul beszél, és elkezd halandzsázni. Egyre jobban emlékeztet a hangzásvilága az angolra. Ovit imádja, nem is csodálom, minden alkalommal három-négy alkotással tér haza, biztos vagyok benne, hogy folyamatosan foglalkoztatják őket. Timi fukarul csöpögteti az infókat, egyszerre nem mesél sokat az oviról. Ma pl. a kezükkel nyomdáztak, reggel meg hercegnőnek öltöztek be a lányok... Már felismeri a nevét leírva, ő mutatja meg, melyik fakk az övé aznap. Rengeteg dologra emlékszik, remekül megjegyzi a helyeket, ahol jártunk. Szókincse rohamosan bővül, édesen használja azokat a kifejezéseket, amiket a felnőttek szoktak többnyire. Na lehet, elfogult vagyok, de mérhetetlenül büszke is a két gyerkőcömre. Minden nap hálát adok Istennek, hogy egészségesek, okosak, és szépek. :)