Összefoglaló

Érdekesre, de mégis meghittre sikeredett az első karácsonyunk távol Magyarországtól. Az, hogy velünk van a két gyerkőcünk, szerintem nagyon sokat segít abban, hogy ne érezzünk olyan kínzó honvágyat.
25-én reggel (…izé, inkább hajnalban) keltek a gyerkőcök. Timit előző este az apja beijesztette, hogy a Santa Claus (Géza szerint Sánta Kalauz) ha erre jár éjszaka, bekukucskál, és ha Timi nem alszik szépen, akkor megy is tovább, nem teszi le az ajándékait… Ennek következményeként szegény Timi éjszaka, mikor leesett az ágyáról, nem mert szólni, ott aludt tovább reggelig.
Felkelés után, mindjárt jött az ajándékok bontogatása. Ahogy megjósoltam, Tomit a csomagolóanyagok kötötték le leginkább, illetve megnézegette Timi ajándékait is. Timi minden egyes ajándéka telitalálat volt, azóta is játszik mindennel.
Sikerült Gézának is örömet szereznem, és Ő is csodálatos ajándékkal lepett meg. Persze tudom, nem az a lényeg, hogy mi az ajándék, de azért mindannyian jól tudjuk, hogy egy félresikerült meglepetés, rendesen el tudja rontani az ember hangulatát.
A káposzta sajnos nem lett a várakozásoknak megfelelő, tökre bekeményedett a töltelék. Utólagos kutatásaim kimutatták, hogy túl sok rizst tettem bele, az magába szívta a nedvességet, így száraz lett a darált hús. De sebaj, így is ízlett mindenkinek, csak én nyavajogtam, hogy nem olyan, mint amilyet a Nagymamám csinált.
A kenyérrel is voltak problémák, kicsit édes lett, és nem túl ropogós. De fejlesztem a technikám, azóta sütöttem még egyet, az viszont tök sós lett, DE ropogós! Géza szerint nekem is jegyzőkönyvet kéne írnom, mint ahogy Ő teszi a tőzsdés trédjeiről, hogy mit, hogy rontottam el. :) Remélem azért olyan sokat nem kell már próbálkoznom, és sikerül tökéletes kenyeret alkotnom.
Terveztük, hogy valamelyik nap lemegyünk az óceánhoz, de az idő nem kedvez, most is borús, és hűvös van. Sebaj, hátha szilveszterkor szerencsénk lesz. :) Azért elsején jó lenne buggie-boardozni egyet! (bár akkor lesz Timi szülinapja is)
Tegnap, 26-án felkerekedtünk, hogy megnézzük, milyen akciókkal várnak minket a boltok Boxing Day alkalmából. Itt 24-én van Karácsony este, ekkor csak ünnepi vacsi, meg karácsonyi koncertek mennek mindenfelé. Másnap reggel van ajándékbontás, itt ez a fő nap, ilyenkor van otthon az egész család, és együtt ünnepelnek. 26. már jövős-menős nap, az üzletek többsége kinyit. Állítólag azért is hívják Boxing Daynek, mert ilyenkor visszadobozolják a nem megfelelő ajándékokat, és viszik vissza az üzletbe kicserélni. Szóval mi is megnéztük, mekkora leárazások vannak. Hát a bevásárlóközpontban majdhogynem többen voltak, mint karácsony előtt a nagy vásárlási lázban. Persze nagy árleszállítások vannak, ennek köszönhetően véégre Géza vett magának egy, azaz egy darab nadrágot. Na jó, csak azért egyet, mert a másik, amit kinézett magának, nem volt a méretében. :) De sikerült rávennem, hogy megnézzük majd az itteni óriási factory outletet, és hátha ott talál végre magának való szörfös gatyákat. Komolyan mondom, válogatósabb, mint egy díva. :)
Tomika kapott egy kis fehér plüss tigrist, mert Géza szerint úgy jobban el tud aludni a kiságyába, ha van valami, amihez oda tud bújni. Az üzletben hiába mutogattam neki az édes macikat, és a nagy szerelmemet, a pihe-puha, hosszúkezű majmocskát, Tominak nem tetszett, csak a fehér tigris. Így megkapta azt.
Összességében szép napjaink voltak, és remélem lesznek is. Valójában nagyon kíváncsi voltam, hogy éljük meg az első igazi ünnepet itt. Nem okozott csalódást, beigazolódott, amit mindig is hittem, hogy az igazi ünnep nem a környező dolgokban, hanem a szívünkben rejlik. És amíg velem van a legszűkebb családom, a szerelmem, a gyerekeim, és mindannyian szeretjük egymást, egészségesek vagyunk, addig egyszerűen nem lehet boldogtalan karácsonyom. :)