IWIW

Ezt az oldalt, azt hiszem, nem kell senkinek bemutatni. Magyarországon minden internetező ismeri, még az is, aki nem regisztrált fel rá. Volt idő, mikor nem sok értelmét láttam a dolognak, hisz a kezdeti rácsodálkozás és bejelölés után már nem sokat foglalkozik az ember a régen látott osztálytársakkal, munkatársakkal, ismerősökkel. Aki meg jóbarát, azzal iwiw nélkül is tartjuk a kapcsolatot. Aztán olvasva a különböző fórumokat elég érdekes történetek sültek ki az iwiw-es bejelölésekből. Régi szerelmek felbukkanhatnak, régi érzelmek fellobbanhatnak, házasságok mehetnek tönkre az iwiw miatt. Meg persze sokan megsértődnek, ha valaki nem emlékszik rájuk, vagy nem igazolja vissza, miközben egyszer beszéltek valahol. Vannak olyan iwiw tagok, akik szenvedélyes gyűjtők, és ismerőseik száma az ezret súrolja, és minden elképzelhető csapatot bejelöl, minden klubnak tagja, csak hogy növelje a létszámot. :)
Aztán ott van az is, hogy az ember nem tudhatja, hogy ki kukucskálja meg az adatlapját, ki röhög rajta, ki irigykedik, ezért oda kell figyelni, hogy nagyon idióta képet ne tegyen ki magáról az ember… :) Persze a rosszindulattal szemben nem sok lehetőség van, maximum az, ha nem vagy fent a neten, de attól még ugyanúgy kibeszélhetnek, szóval nem oszt, nem szoroz. De az meg jó benne, hogyha valahol megismersz egy embert, akkor utána tudsz keresni, és sokszor elég árulkodó lehet az adatlapja.
Egyik ismerősömet viszont ugyanígy megtalálta valaki, és felhívta az iwiw-es adatlapján szereplő telefonszámon (figyeljetek oda, hogy ennyire személyes adatokat ne tegyetek ki, vagy csak ismerősök láthassák), csak azért hogy fröcsögjön. Mert olvasta a blogját, és az biztos hazugság, amit ott ír. Döbbenetes.
Másik „érdekes” dolog velem történt meg: töröltek az ismerősök köréből. Kétszer fordult elő ilyen, és mind két esetben személyes sértettség állt a háttérben, az illető bosszúból, vagy nem is tudom, milyen megfontolásból elegánsan (?) és csendben törölt. (szerintem elég gyerekes hozzáállás, de lehet, hogy én látom rosszul) Kész, mostantól nem is ismerlek. Pedig előtte jóban voltunk. Hozzáteszem, hogy nagy valószínűséggel az ember ismerősei közt nem csak a szoros barátok találhatóak, hanem mindenki, akit ISMER, akivel beszélt, akiről valamivel többet tud, mint azt, hogy hogy néz ki… Legalábbis nekem van olyan ismerős, akit nem kifejezetten kedvelek, de bejelölt, ismerem, így visszaigazoltam. Mondjuk voltak kínos pillanatok is, mikor fogalmam sem volt, hogy ki az, aki szerint ismerősök vagyunk, és hosszú percekig meredtem a képére, hogy honnan is ismerhetjük egymást. Azért előbb-utóbb beugrott… :)
Egyébként fifikás a rendszer, mert nem jelzi, hogy törölve vagy, csak hirtelen egyel kevesebb ismerősöd lesz. Sokáig fel sem tűnt a két eset (egymástól teljesen független, és időben is távol esik egymástól), csak véletlenül feldobta a „kit ismerhetek” ajánlóba az adatlapját az illetőnek. Én meg csak néztem, hogy hogy a fenébe, hisz már régesrég az ismerősöm! Na nem mintha valami nagy csapás lenne a dolog, csak szerintem ez kb. olyan bunkóság, mintha az utcán nem köszönsz valakinek, akit ismersz. Mondjuk ez legyen a legnagyobb problémám, hogy valaki hirtelen nem ismer. Lehet, hogy alzheimer kóros lett időközben, azért nem emlékszik a szebb napokra… :)
Úgyhogy lehet, hogy Gézának van igaza (Ő direkt nem regisztrált), és csak arra jó az egész, hogy bosszankodjon az ember. Bár nekem nagy öröm volt tíz-tizenkét éve nem látott emberkékre rálelni, és rácsodálkozni, hogy „Jééé, semmit nem változott!”, vagy „Jééé, rá sem ismerek…” :)