Hétfő éjjel megérkeztek Zaráék, legnagyobb örömünkre. Nem csak azért jó, hogy itt vannak, mert még sosem voltak ittalvós vendégeink, és most letesztelhetjük magunkat, hogy milyen vendéglátók vagyunk, hanem azért is, mert minden tekintetben egy húron pendül a két család. Kb. minden második mondat úgy kezdődik, hogy „a Géza/Márk is ugyanilyen…” vagy „ezt én is ugyanígy csinálom/gondolom”. És ez olyan jó, hogy senki nem feszeng, nincsenek kínos csöndek, éjfélig dumálunk (aztán Tomi kíméletlenül kelt engem fél hatkor, de sebaj!), a gyerekek jól elvannak, most épp kézen fogva nézi a Micimackót Milu és Timi. Rengeteg programot terveztünk a két hétre, sajnos lehet, hogy nem lesz mindre időnk. De bízunk benne, hogy jönnek még hozzánk és lesz lehetőségünk bepótolni.
Kedden South Bank-ben voltunk, pancsoltunk, sétáltunk. Szerdán shopping-túrára vittem őket, Géza addig az iskolában szorgoskodott (olyan húsos pitét alkotott, hogy mind a tíz ujjunkat megnyaltuk utána). Ma pedig a Movie World-ben jártunk, piszok jó program volt! Nincs főszezon, és az ég is végig felhős volt, ennek köszönhetően nem volt tömeg, nem kellett őrült sokat várni szinte semmire.
Nem tudom, hogy leszünk majd a jövő hét végén, de most szívesen megkérném a Vasziljevics családot, hogy maradjanak még nálunk sokáig. Jóóó sokáig… :)
Ági képeiből mazsoláztam, ITT megnézheted őket.
2008/09/18
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

2 megjegyzés:
Olyan jó ilyen vendégeket látni, akikkel ennyire egy hullámhosszon van az ember...
Örülök, hogy jól telt és remélem lesz még ilyenetek...
Na most totál zavarban vagyok, de ezt úgyis tudod, ahogy azt is, hogy ez az egész kezdettől fogva kölcsönös; NAGYON szeretünk Veletek lenni, Nálatok lenni és köszönjük szépen a lehetőséget :o))
Megjegyzés küldése