Mostanság

Többen reklamáltatok, hogy ritkán írok mostanában. Hát igen, minket is utolértek a szürke (ám napsütéses) hétköznapok.
Nem biztos, hogy annyira érdekel Titeket, hogy ezredszer pancsoltunk a medencében, és megint egy újabb barbizáson voltunk, meg újra Gold Coaston. Ez a kép például a tegnapi kisgyermekes családok piknikjén készült---->

De írok a gyerekekről egy kicsit, róluk régen esett szó:
Timi már nagyon várja az iskolát, szeretne olyan nagy lenni, mint Bella, a szomszéd kislány. Közben csatlakozott egy másik szomszéd leányzó, Dana, aki 12 éves, és legalább annyit bír beszélni, mint Timi, csak angolul. És a két lány, szinte naponta kopogtat be, hogy menjen Géza és Timi a medencébe hancúrozni velük. De van egy olyan sejtésem, hogy leginkább Géza miatt jönnek, mert remek játszótárs, a válláról lehet ugrálni a vízbe, szaltózni a fejéről, fogócskázni vele, szóval zeng a telep a kacagástól, ha együtt a banda. :)
Egyébként Timi modell-színésznő viselkedése mit sem változott, komolyan fel tud bosszantani reggelente, mikor a nagy nehezen kialkudott ruhát végül még sem veszi fel, mert az nem illik egymáshoz, vagy nem is áll jól, vagy túl hosszú, túl rövid, és ezek variációi. Ha hűvösebb van, akkor mindenáron ujjatlan trikót akar felvenni, ha meleg van, akkor harisnyát. És persze három óránként ruhacsere (lenne, ha hagynám), mert milyen unalmas már egész nap ugyanabban lenni. És még mindig nem értem, honnan jön ez neki, mert én tényleg nem vagyok ilyen. Ha nagy ritkán sminkelek, akkor azonnal ő is teljes sminket akar, de ha nem festem ki, akkor legalább én is töröljem le, nehogy szebb legyek, mint Ő. :)))
Közben persze az angolja fejlődik, egyáltalán nincs zavarban, ha a szomszéd lányok csevegni akarnak vele, gond nélkül magyaráz. És megértik, mit akar, ha néha nem is jó a szórend, igeidő, ragozás, akkor is.
A memóriája meg bámulatos! Akármerre járunk, azt megjegyzi, és ha ismét arra tévedünk, simán mondja, hogy erre már voltunk, és mit csináltunk akkor, kivel voltunk, stb. Rajzolni, festeni nagyon szeret, szerintem ügyes is benne, de nyilván sokat nyom a latba a napi 2-3 alkotás, amit az oviban is csinálnak. Ott egyébként lassan, de biztosan elkezdték az iskolára való felkészülést. Volt ausztrál hét, amikor kiszínezték Ausztrália térképét, és egy kis csillagot ragasztottak oda, ahol Brisbane található rajta, és minden államot más színnel színeztek. Meg az őslakos művészettel is megismerkedtek, teknőst festettek ki, pöttyözős módszerrel. Megismerkedtek a helyi állatvilággal, természetesen a koalával kezdték. Gyakorolják az ollóval vágást, ragasztást, vonalvezetést, melyik a kisebb-nagyobb, stb.
Tamás továbbra is hajnalban kel, bár megpróbáltuk a teljes lesötétítéstől kezdve az esti később fektetésig mindent, de nem működik. Reggel, mint az atomóra, fél ötkor kel, és ha mázlim van akkor fél hatig is húzza. Ami nem tragédia, mert legalább az éjszakát végigalussza, de azért néha jól esne egy nyolc óráig lazsálás, legalább vasárnaponként. Géza mondjuk próbál enyhíteni a dolgon, ha felkel, akkor én még visszafekszem, így nyerek még plusz egy, másfél órát. Persze ha hagyja a Fiatalúr, ugyanis már csont nélkül tudja nyitogatni az ajtókat, és ha bezárjuk, akkor meg addig üvölt, amíg ki nem nyitjuk. Rájött, hogyan lehet olyan hangszínben vonyítani, amitől nem csak égnek áll az ember haja, de a dobhártyája is őrülten berezonál. Komolyan várom már, mikor jelentenek fel a szomszédok gyereknyúzásért… Ha olyan hangulatban van, akkor az autósülésbe sem lehet belepasszírozni, és amíg ki nem szedem, addig folyamatosan megy a vad ordítás.
Közben meg angyal is tud lenni, bújós (Ő inkább apás, Timi inkább anyás volt), puszikat ad, édesen utánozza a nővérét, és ha jó hangulatban vannak mind a ketten, akkor remekül eljátszanak. (most is együtt pancsolnak a homokozó másik felében, a kertünkben)
A dalokat igyekszik leutánozni, de még nem beszél, csak alapszavakat. „Apa”, „Aja”(ezt nagyon ritkán, csak ha igazán nagy baj van), „nem” vagy „no” (nem értem, honnan jön, itthon nem hallja angolul, csak magyarul a „nem”-et), a „pápá” mostanra „bájbáj” lett, mert ha megyünk Timiért az oviba, akkor minden gyerek így köszön el tőle, meg a szomszéd lányok is. De remekül megérteti magát mutogatással, testbeszéddel.
A szobatisztaság még nem érdekli, illetve annyiban, hogy esténként fürdés előtt ráül a wc-re szűkítőstül, és vigyorog nagyokat, de semmi produktum nincs. :)
Viszont nagy mókamester, vicces arcokat vág és sokszor megnevetteti az egész családot.