Könyvek

Manka Montreálból ismét egy játékba hívott, aminek elsőre nem igazán örültem. De csak azért, mert az a lényege, hogy nevezzek meg 5 könyvet, amit 2008-ban olvastam. És habár imádok olvasni, de az elmúlt évem nem a könyvekről szólt.
Illetve most írhatnám a Kisvakondot, meg a Barbie és a 12 táncoló hercegnőt, meg Annipanni történeteit, merthogy ezek a könyvek voltak legtöbbször a kezemben.
Most csúnyán magyarázkodom, pedig magam előtt is szégyellem, hogy tavaly gyakorlatilag egy könyvet sem olvastam ki! Jesszusom! Ez azért elég ijesztő… És itt nem mentség a minden reggel 5-kor kelés, meg hogy otthonról nem hoztunk ki könyveket, angolul meg nem megy az olvasás. Rhonda Byrne: The Secret könyvét kezdtem el, de nem haladtam vele, nekem túl szájbarágós volt, még angolul is.
Viszont hogy nehogy már könyvajánló nélkül maradjatok, így azért összeszedtem 5 könyvet, amit az utóbbi időben (értsd 2007-ben) olvastam:

1.Edward Rutherfurd: London című regénye nagyon nagy hatással volt rám. A könyv London 2000 évének történetét öleli fel, de nem a száraz tényekkel untatja az olvasót, hanem több szálon futó családregénybe illeszti bele. És nem csak a város, de az angolszász kultúrát is jobban megismerheti az ember általa. Mindenkinek melegen ajánlom, aki nem riad vissza a nagyobb lélegzetvételű művektől, és angolszász nyelvterületre készül, vagy éppen ott él! (meg persze mindenkinek) :)

2. Paulo Coelho: Az alkimista című műve nagy divat könyv, de olyan igazságokat fogalmaz meg, amiket egyszerűen nem lehet kihagyni. Nem hosszú, egyszerűen, érthetően bölcselkedik az író, természetesen szintén egy történetbe ágyazza mondanivalóját, hogy ne legyen olyan unalmas a sok okosság csak úgy magában.

3.A következő könyv nagyon régen íródott, de én akár minden évben el tudnám olvasni, annak ellenére (vagy talán épp azért), hogy limonádé:
Vavyan Fable: Mesemaraton-járól van szó, amit szerintem kevesen bírnak ki legalább mosolygás nélkül (én sokszor hangosan kacagtam rajta, mert vizuális típus vagyok). Az írónő művei sokáig a kedvenceim voltak, de sajnos túlságosan egy kaptafára kezdte el gyártani a könyveit, így már elég unalmas az ugyanolyan alapú történeteit olvasni. (ugyanebbe a hibába esett pl. Leslie L. Lawrence is szerintem)

4.A következő mű gazdasági vonatkozású (is lehetne), de olyan egyszerűen fogalmazza meg az alapvető pénzügyi ismereteket, amik megértéséhez nem kell közgazdasági diploma:
Robert T. Kyosaki-Sharon L. Lechster: Gazdag papa, szegény papa
Ebben a könyvben azt tudjuk meg, amit az iskolákban nem tanítottak meg nekünk, hogy a pénzügyi dolgainkat hogyan is kell menedzselni ahhoz, hogy sikeresek legyünk. Elég triviális dolog pl., hogy miként is kell/lehet hitelt felvenni, de a többség ész nélkül teszi. Tehát ezt a könyvet is ajánlom mindenkinek, korra, nemre, felekezetre való tekintet nélkül.

5. És végül egy oknyomozó riportkönyv Jézusról:
Lee Strobel: Jézus dosszié
Nyugi, nem térítős! Egy törvényszéki riporter felesége megtér, Ő meg nekiáll bizonyítékokat keresni, hogy bebizonyítsa a feleségének, hogy Jézus nem létezett, meg ha létezett is, akkor sem úgy volt a sztori ahogy a Bibliában megírták. Érdekes, olvasmányos, ateistáknak is ajánlom, nem szentfazék dumával!

Oh, majdnem elfelejtettem, hogy megnevezzek 5 embert, akiknek továbbadom ( bár őszintén szólva sok olyan barátom van, akik nem blogolnak, de érdekeseket olvasnak. Dehát ez blogos játék...)

Elsőre Scarpetta, mert megérdemli, hogy visszakapja ezt a továbbküldözgetős cuccot! :)

Aztán Melindáék, akik hanyagolják a blogjukat, hátha egy kicsit így felpezsdül az élet a házuk táján blogügyileg.

Aztán Zara barátném, akinek így is komoly restanciája van blogolásilag, meg képfeltöltésileg, de egyel több vagy kevesebb már nem számít!

VargaK kolleginának vajon jutott-e ideje olvasgatni 2008-ban az albérletkeresés gyötrelmei közepette?

Hicudzsit is meginvitálom, meséljen arról, hogy a kötelező régészeti szakkönyvek mellett mire jutott ideje?

Természetesen a játék nem kötelező, én kérek elnézést a továbbításért!