Nyelvi fejlődés

Timi angolja kifogástalanul fejlődik, tegnap egy barátnőmnél volt a két gyerek lepasszolva (most először, mióta Ausztráliában vagyunk, ráadásul Géza szervezte a gyerekfelügyeletet, ugyanis teljes meglepetésként elvitt moziba, egy Gold Class vetítésre. A non plus ultrája a dolognak, hogy minden különösebb apropó nélkül találta ki a meglepit, és én még a mozi várójában sem tudtam, hogy miféle program vár ránk...) Szóval, a barátnőm mesélte, hogy egy angol mesét kapcsolt be, és Timi megkérdezte, hogy ez most milyen nyelven van: angol, vagy magyar? Ugyanis ugyanolyan jól érti mind a kettőt, és hirtelen nem kapcsolt, hogy most ez milyen nyelven van valójában. Döbbenetes...

Eszter kérdésére válaszul: idehaza kizárólag magyarul beszélünk, bár Timinek vannak próbálkozásai, hogy ő márpedig angolul szeretne csak beszélni, de ezt hamar lezárom. Feltett szándékom, hogy amíg lehet, addig megtartsa mind a két gyerek az anyanyelvét. Nyilván, ha kamaszodnak, nem tudom majd kényszeríteni őket, hogy magyarul szólaljanak meg, és az ismerősök tapasztalata szerint a gyerek természetén múlik, hogy hajlandó lesz később megtartani a magyart. Én azt gondolom, azzal csak nyernek, ha már eleve egy nyelvvel többet beszélnek, mint az ausztrál kortársaik.

Szóval Timinek mostanra egyáltalán nincs problémája az angollal, gond nélkül vált át egyik pillanatról a másikra, ha angolul kérdezik, angolul válaszol, ha magyarul, akkor magyarul.

Tomiról még nem sokat tudok írni, egyelőre a magyar nyelvi fejlődés rögös útját járja, de egyre jobb lesz belőle (a "komoly" helyett most az "olyasmi" lett a joker-szó, és még mindig kis papagáj módjára elismétel mindent százszor, de rohamosan bővül a szókincse). Ami érdekes, hogyha angolul hall beszélni embereket, azonnal kapcsol, hogy ez bizony nem magyar, és ha kérdezik (az utcán mondjuk, hogy milyen szép motorja van, és ez az övé?) akkor habozás nélkül rávágja, hogy YES! Na nem mintha értené a kérdést, mert mindenre yes-el válaszol, ha a hangsúlyból érzi, hogy kérdeznek tőle. De már veszi az adást, hogy ez valami más nyelv, és a "yes", "hi", "bye", ennek a másik nyelvnek a szerves része. Szerdán, mikor Timi osztálytársnőjénél volt játszódélután, öt gyerek csacsogott angolul körülötte, és kifigyeltem Tomit, hogy halandzsával próbál kommunikálni. Nem magyarul, mert hallotta, hogy a többiek nem magyarul beszélnek, így megpróbálta legalább a hangsúlyt, ütemet leutánozni. Timi is így kezdte...

Új képeket töltöttem fel az albumunkba, Timi osztályterméről.