Szülinapi buli, tengerpartozás, miegyéb

Most össze-vissza írom az elmút napunk eseményeit:

Voltunk Timi osztálytársának a szülinapján, nagyon jó móka volt, a gyerekek élvezték nagyon, ettünk-ittunk, babáztunk (igazi kisbabával). :)

Timi hetek óta gyűjtögeti a kis zsebpénzét, néha kap egy-egy dollárt ha nagyon sokat segít, vagy ha sok az apró a pénztárcámba, akkor kap ötcenteseket, stb. Az összegyűlt pénzt pedig elköltheti magára. Izig-vérig csaj, úgyhogy többnyire ruhát szeretne venni. Legutóbb 7 dollárja volt, és nem bírt a vérével, menjünk azonnal vásárolni. Na ok, én tudtam, hogy ezért a pénzért nem sok mindent kap, szép ruhát meg pláne nem, mert azok 25-30 dollárosak, amiket Ő kinézett magának. Sebaj, ideje, hogy megtanulja a pénz értékét, menjünk, nézzük meg, mi van 7 dollárért. Egyetlen ruhácska volt ennyire leértékelve, a többi mind sokkal drágább. Végignéztük a kínálatot, és ez a kis szivecskés ruha, ami elsőre nem tetszett, a végére gyönyörűvé vált, mert rájött, ha ezt nem veszi meg, akkor nincs ruha, akkor várni kell még, hogy összejöjjön annyi, amiből tud venni egy fodros-bodros ruhacsodát. Gondolkodtam rajta, hogy kiegészítem neki a pénzét, de aztán arra jutottam magamban, hogy érezze inkább meg, hogy mit ér a pénze, hogy az nem a bokorban terem, és ha nincs elég, akkor nem vehet meg MINDENT.

Tegnap tengerparton jártunk, néhány "hagyományos karácsonyi" képet csináltunk mikulássapkában... :)

Az első partszakasz (Tugun) ugyan gyönyörű volt hatalmas hullámokkal, igazi szörf-paradicsom, de az erős szél miatt nem éreztük túl jól magunkat, így átrobogtunk egy védettebb szakaszra. Ott kellemes meglepetés ért, ugyanis építettek egy új játszóteret, alig lehetett kiszedni onnan a gyerekeket. Egy kalózhajót formázó játszótér, csupa izgalmas megoldással, kincses barlanggal, térképpel, hordókkal, kötélutakkal, szóval amit csak el tudsz képzelni. És nagyon ötletesen a vitorlák voltak az árnyékolók.

Ez közvetlenül a víz melett volt, úgyhogy a nagy játszás után beszaladtunk a vízbe, Timi az apukájával beúszott jó messzire, Tomi is egész jól megbarátkozott vele, ha a labdadobálgatás közben vizes lett a fejecskéje.

 És mindeközben már csak hab volt a tortánt, hogy kaptam egy hívást a Coles-ból, hogy a cég színezőversenyén Timi lett a korosztályában az első, úgyhogy nyert egy 15 dolláros ajándékutalványt (illetve kártyát, amin ennyi pénz van, és csak a Coles-ban lehet levásárolni). Hát Timi nagyon boldog volt, még emlékszem rá, mikor beadtuk a rajzát, akkor mondta is, hogy biztos ő lesz az első. Magamban meg mosolyogtam, hogy a sok pályázatból majd épp az övét választják ki, mi? És tényleg. Jobban kéne bíznom a gyerekemben... :) Úgyhogy vett is azon nyomban magának egy Dora-s készletet belőle (porcelán pohár, kistányér, nagytányér), Tominak meg egy Villám McQueen kisautót, nagy volt a boldogság mind a két gyerek részéről. Mondjuk kellett egy kis szülői nyomás, hogy ne vegye meg az ezredik barbi babát, mert hát az az igazi szerelem... (karácsonyra úgyis kap)

Úgyhogy ebben a hónapban már ez a második nyereményünk, az elsőt Nimród, Noah és Leilani blogján kaptuk (Köszikösziköszi!). Bár nem vagyok telhetetlen, azért bízom benne, hogy a sikersorozat nem ér itt véget, és pl. a vízumunkkal is ilyen mázlisták leszünk, és nagyon gyorsan megkapjuk a következőt. :)

Voltunk orvosi vizsgálaton is, ami a vízumhoz kell, erről majd külön bejegyzésben mesélek.

További képek ITT!