Ma reggel történelmi pillanat...fanfárok zengjenek... TOMI NEM SIRT!
Már a reggeli "beszéljünk az oviról!" felszólítás sem volt olyan sűrűségű, mint ahogy szokott. És azt sem mondta el ötvennél többször, hogy nem akar oviba menni. Ekkor már gyanús volt, hogy lehet, hogy ma könnyebben válunk el. Azért mikor Timitől elbúcsúzott a suliban, még utolsónak elmondta a biztonság kedvéért, hogy nem akarja az ovit...
Már tegnap is azzal telt az odaút, hogy megbeszéltük, hogy a többiek hogy várják, és majd játszhatnak kapitányosat, meg pókembereset. Ma megkérdezte, hogy hogyan mondjuk, hogy esni fog az eső? Mikor megmondtam neki, akkor ezt begyakorolta, és a frissen szerzett tudással nyitott, köszönés helyett az óvónővel közölte, hogy jön az eső. Azért néhány perc után próbált megint a lábamba kapaszkodni, a búcsúpuszinál a nyakamba. Mikor mutattam, hogy a többi fiú már az udvar sarkában a bozótot gyepálja, biztosan kapitányosat játszanak, ekkor elfelejtett hisztizni. És akkor feltűnt a színen Kerry, a kedvencünk, aki megfogta a gyerek kezét, integetett Tomival együtt, majd szépen kisétáltam, miközben ők meg odamentek a fiúkhoz. Magam sem hiszem...
Az már csak hab a tortán, hogy tegnap is és ma is aludt a délutáni pihenőidőben! Az ebédet is megette!
És tegnap Fannynek a következő mondatot mondta: "Fanny, can you help me, please?" (Fanny tudnál segíteni, kérlek?)
Az is vicces volt, mikor Fanny kérdezte, hogy mi van a pólóján, mondta, hogy dinoszaurusz (angolul persze), erre Fanny megismételte, hogy dinoszaurusz, tényleg? Tomi meg megdicsérte őt, hogy "well done" (ügyes vagy), mert ugye, ha Tomi szépen megismétli amit mondanak, akkor így dicsérik meg őt is. És Fanny igazán ügyesen ismételte meg, hogy dinoszaurusz... :)
Arról már csak mellékesen mesélek, hogy mikor ma érte mentem, épp sorban álltak, hogy menjenek ki az udvarra. Tomi mikor meglátott, még kérte, hadd maradhasson egy picit, hisz még nem is motorozott alvás után. Szóval végül csak beszokott az én kis nagyfiam...
Tomi hátulról a harmadik a sorban


11 megjegyzés:
Dehát ha jó ott végül is?
Nálunk sem volt könnyü a válás, egyik gyerekkel sem. Egyszer egy pedagógus azt mondta nekem, mikor kint sirdogáltam a váróban, hogy semmi baj anyuka. Azért ilyen nehéz, mert otthon valami nagyon jó dolog történt. Az a gyerek, akivel otthon nem foglalkoztak, nem érezte otthon jól magát, annak nincs ami hiányozzon, nincs miért sirnia. De akit szeretnek, babusgatnak, vigyáznak rá, és ezt érzi is, annak nagyon nehéz az elválás. Utána is ezzel nyugtatgattam mindig magam, és egyszer csak jött az, amit te is irtál. Már nem fájt neki sem, nekem sem, hogy ott kellett hagynom. Hogy mennyi idő kellett? Nem kevés, négyszer szenvedtem ezt végig, azt hittem nem birom ki. De amikor már az az érzés jött, hogy nem birom ki, akkor maradtak ott az oviban. Ja, és még az sem egy elvetendő dolog, hogy a lehető legkevesebbet jártak a gyerekeim oviba.
De Tomi is már nagy fiu, és biztos jól fogja érezni magát, egyre több barátja lesz, uj környezet, uj játékok. Most már elindult ezen az uton, megnyugodhatsz te is. :)))
Nagy gratula Nektek!! De jó, hogy Tomi is végre jól érzi bent magát.Puszi,
Jegeske
Nagy gratula! Hű, mekkora megkönnyebbülés ez az anyai szívnek!
Kingával anno mi is végigpityeregtük az első félévet, Csilla ma is sírt, és néha Kingának is könnybe lábad a szeme, pedig nagycsoportos. nekem is azt mondta még a pesti óvóvnő, hogy ez azért van, mert ragaszkodik, mert szeret otthon lenni, és persze, hogy nehéz az elválás, de szép lassan azért meg kell tanulni. Pont, amit Csilla is írt fentebb.
aztán majd olyan jól beindul az ovi, hogy Tomi legközelebb hálózsákot kér éjszakai bentalváshoz... ;-)) nehogy lemaradjon egy percről is. :)na, jó, azért ez persze túlzás, de biztos egyre jobban fogja szeretni az ovizást.
HURRRÁÁÁ!!!!! ennek is eljött az ideje, gratula a nagyfiúnak :-)
Jajj de szuper!Es milyen jo h egyre jobban megy neki a nyelv is:). Biztosan nagyon aranyos ahogy angolul beszel :))
De cuki lehet angolul:) Figyi vedd már egyszer fel videóra jóóóó????:))))
Beszokáshoz meg gratula.
Puszii
Nagyon édesek a képen, Tomi pedig nagyon ügyes! Elindult egy úton, kicsit az önállósodás felé is ezzel, hogy tud egyedül lenni az oviban is, az anyáknak meg ilyenkor mindig kicsit megható érzés! Az is jó hogy a nővérétől jópéldát láthat :) Nagyon édesek.
De jó! :)
És lassan majd jobban beszél angolul, mint magyarul... :)
Wow de jo, gratulalok ;) Ugyesek vagytok mindketten ;)
Hurrá, Hurrá, Hurrá!
Végül csak sikerült!
puszi
Évus
Megjegyzés küldése