Amint megláttam a receptet Móni blogján, azonnal tudtam, hogy ezt nekem meg kell csinálnom. Nem tudom, hogy milyen árok ült rajtam, de ami lehet, az rosszul sült el. A tészta nem sült át rendesen, amit már csak akkor vettem észre, mikor az utolsó előtti lépésnél tartottam, azaz ketté akartam vágni a kihűlt tortát (sima tortaformában csináltam, nekem nincsen ilyen spéci formám). Előtte a krém sehogyan sem akart összeállni, az első adagot nem is használtam fel, a második nekifutásra már zselatint kevertem bele, hogy ne legyen annyira folyós. A tetejére szánt csokidíszítés első adagja összefolyt. A sütit visszatettem átsülni, majd nem hagytam teljesen kihűlni (este 10 után járunk, türelmetlen voltam), és a rákent krém természetesen lefolyt róla. Na itt azt hittem sikítófrászt kapok. Vissza a hűtőbe, majd szép lassan visszadermedt a krém, amit visszakanalaztam a tortáta. Ezután már a marcipán nyújtása és a torta beborítása gyerekjáték volt... Éjfélre végeztem is az 5-kor elkezdett tortakészítéssel.
A hab a tortán (hogy stílszerű legyek) az volt, hogy a gyerekeknek még csak nem is ízlik. Azt hiszem rossz csillagzat alatt született ez a torta, talán legközelebb (ha lesz legközelebb) gördülékenyebben mennek majd a dolgok... :)
Nektek ne menjen el a kedvetek tőle, szerintem finom a végeredmény!
íme a recept Max konyhájáról:
Tészta:
4 egész tojást 25 dkg szoba hőmérsékletű margarinnal krém sűrűre keverünk, utána beleteszünk 25 dkg porcukrot, tovább keverjük. Folyamatos keverés mellett a masszához adunk 5 dkg keserű kakaóport, 1 tk. szódabikarbónát, 30 dkg megszitált lisztet és 2 dl tejfölt. A Zila torta formát kifújjuk a leválasztó spray-vel, beleöntjük a masszát (a forma tetejétől legalább 1 cm hagyjunk szabadon). 200°C-ra előmelegített sütőbe tesszük, a hőfokot pedig vegyük vissza 160°C-ra. Kb. 25-30 perc alatt megsül a tészta. Rácson hagyjuk teljesen kihűlni.
Krém:
4 egész tojást habosra keverünk 20 dkg cukorral és 2 cs vaníliás cukorral. Belekeverünk 1 keserű mandula aromát, 2 ek. megszitált finomlisztet, felöntjük 2 dl tejjel. Kis lángon – vagy gőz fölött – állandó keverés mellett sűrű krémet főzünk. Ha a krém elkészült, levesszük tűzről, esetleg hideg vizes edénybe állítva, többször megkeverve kihűtjük. 10 dkg puha vajat 1 ek cukorral habosra keverünk, majd a langyosra hűlt krémbe dolgozzuk.
Összeállítás:
A tésztában a formának köszönhető kis mélyedéseket porcukron vékonyra nyújtott marcipán masszával kibélelem, habzsákkal beletöltöm a krémet, a tetejét olvasztott csokoládéval vékonyan megcsíkozom. Díszítésnek még használhatunk negyedbe vágott Mozart golyót.
Ha nem Zila tortaformában sütjük és nem leválasztó sprayt használunk, akkor kivajazott, tetszőleges formát is alkalmazhatunk. A kihűlt tésztát félbe vágjuk, ide kenjük be a krémet. A marcipánt meg tetszőlegesen használhatjuk akár a krém alá is nyújthatunk egy vékony lapot, de az összeállított kész tortát is burkolhatjuk vele, attól függően, hogy mennyi masszával rendelkezünk. Ha több krémet készítünk a tortát is bekenhetjük ezzel a finom krémmel, és a tetejét olvasztott csokival díszíthetjük. A Mozart golyók díszítésnek itt is bátran alkalmazhatóak
2011/03/28
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)



7 megjegyzés:
Ó, hát nagyon sajnálom!! Az enyémek nagyon szomorúak voltak, hogy nem saját részre sütöttem, és minden maradékot boldogan ettek meg (pedig a mandulaaromát véletlenül kicsit el is túloztam).
Tisztári mint Bagaméri: Meg vagyok átkozva! :o)))) Azért jól néz ki ;)
hát nekem minden sütim elbénul...ezért nem is csinálok sütike (pedig olyan nagyon szeretnék, de nem jönnek jól össze), azt a Zuram gyártmányoz néhányat alkalmanként, ő ügyes! :) :)
Mindig csodálom azokat, akik képesek ilyenekre! Neked is volt már pár finomságod, nem lehet mindig minden tökéletes :) Amúgy pedig jól néz ki!
Nagyon jól néz ki! Az ízét innen nem érzem, de látványra szuper. :)
Egy blogger új játékot indított útjára. Úgy gondolom, hogy a kedves szó mindig jól jön, hát én is csatlakozok. :)
Szeretem olvasni a blogodat és ezért egy pontot ajándékozok Neked az egy jó szó játék keretében. A játékról ezen az oldalon olvashatsz: http://eszterszappan.blogspot.com/2011/03/egy-jo-szo-jatek.html (nem virnya, ne hoax :))
Móni, nem kell sajnálni, végülis finom lett! Az meg, hogy a gyerekeknek nem jön be, az engem is meglepett, de ez van.
Judit, hát igen, ez a nap nem volt a hét csúcspontja, az is biztos... :D
Timi, hát azt hiszem mindenkinél előfodul, hogy valami rosszul sikerül. Ne add fel, hátha egyszer előbukkan a benned rejlő cukrász! :)
Köszönöm Hella, nagyon kedves vagy!
Ezek a Zila formak, amikrol Max ir a blogjan, mar regota piszkaljak a fantaziamat... Csak ne lenne ilyen piszok draga... Mert amugy az otlet fantasztikus... Igazabol arra varok, hogy itt is megjelenjenek valamelyik haztartasi boltban, es meglepetesszeruen allati olcson... :o)
A tortad amugy nagyon szepseges, imadom a marcipant, akarmennyire is folyos vagy akarmilyen! Nyamiii!
Szia!
(hihi, ismét, ugyanis az előzőt én bakterkodtam el)
Szóval rákerestem a gugliban a mozart tortára (mert megkívántam) és téged dobott.
Így utólagos engedelmeddel loptam :) Köszi.
Zsú
Megjegyzés küldése