Mostanában egy kicsit leamortizálódott a család. Hát igen, bejött a tél (ehhhe, ez vicc volt, az időjárással semmi bajunk, éjszaka azért hideg van, flanel pizsó beugrott). Timi kezdte a sort az oviból hazahozott orrfolyással, amit sikeresen továbbadtunk Lilláéknak, aztán Tomi is elkapta, aztán ez elmúlt, de pár nappal később Tomi elkezdett köhögni éjszakánként (egy adag trutyi lerakódott a torkára, légcsövére, néha elég Darth Vaderesen hörgött, de határozottan tetszett neki, a hangulatát pozitív irányban befolyásolta a dolog), ezt eukaliptuszos kenőccsel kezelgettem (a mellkasát meg hátát kell vele bekenni, és a mentolos inhalálástól kitágulnak, kitisztulnak a légutak), ezen is túl vagyunk. De aztán Géza is elkapta ezt az orrfolyásos dolgot, ami rátelepedett az arcüregére, és valszeg arcüreggyuszi lett belőle, a légkondi "áldásos" hatásának köszönhetően. Na sebaj, gondoltuk, ezt könnyedén kikúráljuk egy infralámpával. Háhááá! Ha azt lehetne itt kapni, nem is lett volna baj, de nem lehet. Nem tudom miért, talán mert sokat süt a nap, és kevés arcüreggyulladás van, de itt egyszerűen nem lehet kapni. Az e-bayen találtam néhányat, de azok sem itt vannak, hanem Melbourne-ben, meg Sydneyben, és mire vége az aukciónak, meg ideér postán, addigra késő. Szóval maradt a napsütés (amiből szerencsére van bőven), meg csináltam inhalálást az eukaliptuszos krémből. Javul a dolog, de még mindig nem tökéletes… Közben Tamásnak hasmenése lett. Gondolkodtam, hogy vírus, de egyikőnk sem kapta el, úgyhogy inkább arra tippelek, hogy vagy kikukázott egy kis kajamaradékot a szemetesből (volt már rá példa, hogy egy darab száraz kenyérrel jelent meg nagy boldogan, amit a szemétből túrt ki), vagy a kertben evett meg valamit. De ma már nem volt semmi gond, egy kis „hazai” gyógyszer (normaflore és smecta) megtette a hatását. :)
Szóval mindig van valami gyengélkedés, de annak örülök, hogy nem kell antibiotikumos kezelés senkinek (bár lehet, hogy Gézára ráfért volna), a gyerekek nem lettek lázasak, nem viselte meg őket egyáltalán a betegeskedés, és nagyon hamar rendbejöttek.
Gézának ma ért véget az első szemeszter a suliban. Na nem akarok dicsekedni, de évfolyamelsőként végzett. :) (jójó, ez nem az orvosi egyetem, de akkor is nagy dolog szerintem) Most elkezdhet keresni valami munkát (húzta-halasztotta szegény, de mostmár muszáj lesz valahol gyakorlatot szereznie) Meg elkezdhetünk végre Timi sulijával foglalkozni, hogy hová menjen. Azt látjuk, hogy a két kiszemelt magánsuli évi 8-9000 dollár (majd másfél millió forint), ezt két részletben is be lehet fizetni, de akkor sem gyenge. Plusz az egyéb iskolai költségek (egyenruha, felszerelés, kirándulások, programok). Most megnézzük majd, hogy az állami suliban mit kell fizetni, és melyikbe vennék fel egyáltalán. 4 suli jött eddig szóba, ezeket fogjuk körbejárni… :)
És végül egy szösszenet: Timi szeret énekelni, és egyre több dalt tanul meg. Mostanában az Elvesztettem zsebkendőmet című ének is bekerült a repertoárba. A következőképpen:
"Elvesztettem zsebkendőmet,
SZÍVOTT ANYÁD ÉRTE" :-D (a többi rész már egyezik az eredeti szöveggel)
2008/05/15
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

5 megjegyzés:
Szívott anyád érte... :-))))
Bácskai Ági
Hehe ez jó Szívott anyád érte... :)
Gratula Gza-nak az osztály elsőségért minden kis jónak örülni kell. Ez pedig nem is kicsi :)
Jobbulást nektek.
Kertész István
GÉZA NAGYON ÜGYES VAGY!!!
Timi nagyon csúúúcs:)))
Kivigyem nektek az infrát? Itt van nálunk:DDD
Pusz:vikoági
Gézának háromszoros hip-hip-hurrrááá!Nagyon ügyes,gratulálunk neki!
Timi szövege meg csúcs!:)))
pusza,Macuék
Gratgrat! :o)
(Megfazasra nekunk a Euky Bearub jott be nagyon most a kicsiknel (orrszivo porszivoval vegyitve persze), ez olyan eukaliptuszos meg mittudomen milyen krem, ami tisztara olyan, mint regen a vietnami balzsam volt, es tenyleg jobban voltak tole a gyerekek. (Asszem, az otthoni megfeleloje ennek a Wick vaporub.)
Jobbulast! Es addig is szivjon anyad erte. :o)))
Megjegyzés küldése