2008/12/08

Lamentblog

Ha egy blogban sokat panaszkodnak, akkor az lamentblog. ( a kifejezést Atonhotep kollégától loptam) :)
Nos, ez a blog nem lamentblog. Mondhatni azt is, hogy nem „maximálisan őszinte”, mert bár vannak nehézségeink, rossz napjaink, de ezeket itt nem írom meg.
Így előfordulhat, hogy egy torz kép alakul ki rólunk, ezért felhívnám mindenki figyelmét, hogy csupán a blog alapján ne vonjon le messzemenő következtetéseket. Ezen a blogon nem teljes körű bemutatkozásról van szó, egyszerűen megosztom másokkal azokat az élményeket, gondolatokat, amik egy vadidegenre is tartozhat, ha kíváncsi ránk. És ha nehéz időszakot élünk, akkor az nem feltétlenül derül ki innen. A negatív gondolatokat, érzéseket nem szabad erősíteni még azzal is, hogy leírjuk őket. Nem is teszem. Helyette írok majd a mangóról, meg a karácsonyi készülődésünkről, és a holnapi karácsonyi partyról az oviban…

1 megjegyzés:

AtonHotep írta...

'csigás Hetedikünk szerint pedig ilyenkor "nyúljárás" van... (ez ugye majdnem olyan, mint a tatárjárás...) Ilyenkor szoktak egyesek a blogjukba belerakni mindenféle csókdosódó nyuszikákat és lüktető piros szívecskék pattognak szét közülük és minden szép és giccsesen happy... :D
A szakavatott szemek viszont egyből kiszúrják, hogy "áhháááám, hát itt megen válság van"... :D
Egyébkéntmeg fityiszt az efféle szakavatott szemeknek szerintem,,, (ménem őket szúrják ki, há nem?) Ééés sikeres válságkezelést minden lamentblogolónak, akinél nyúljárás volt/van... :D
A bevált nyúlriasztó módszer első lépése pedig a következő: a csókdosódó nyuszimókus kezéből kicsavarjuk a vadászpuskát és visszaadjuk a vadász kezébe... ;)