Az angol és én - ismét

Legutoljára arról panaszkodtam, hogy itthon töltve az időmet nem sok angol ragad rám, hisz egymással magyarul beszélünk. De aztán a Merész Tengerészek biztatására belevágtam egy könyv elolvasásába, egy egyszerű mondanivalójú, egyszerű szövegű romantikus regénnyel indítottam (Danielle Steel: Baleset c. könyve). Legnagyobb meglepetésemre alig egy hét alatt ki is olvastam! Nem szótáraztam, amit nem értettem, átugrottam, de egyre jobban ment, volt néhány kulcsszó, amit azért megnéztem, mit jelent (ezek inkább szakszavak voltak mondjuk a kórházas résznél, hogy agyduzzanat, meg ilyenek) Szóval magam is meglepődtem, hogy ilyen jól ment. Még van egy ilyen romantikus „mű”, aztán lehet, belevágok egy komolyabba is…
A tv-t nézve már sokszor nevetek a poénokon a filmekben, és a komolyabb témájú műsorokat is nyomon tudom követni. Épp tegnapelőtt Kevin Rudd (ausztrál miniszterelnök) tartott beszédet, és persze nem minden egyes szót, de megértettem a gazdaságélénkítő csomag tételeit. (fel is hívtam egy barátnőmet, hogy elújságoljam neki, hogy hamarosan ismét kap ajándék pénzt az államtól. Karácsony előtt is osztottak 1000 dollárt a kis jövedelműeknek, most ismét tervbe vették, hogy 950 dollárral megdobják mostmár nem csak a kisjövedelműeket, hanem a középjövedelműeket is!)
Aztán tegnap komoly ügyintézést folytattam le telefonon és személyesen is, és Timi sulijában az igazgatónő megdicsért, hogy milyen jó az angolja Gézának és nekem is. Szóval észrevétlenül, de azért csak-csak fejlődöm. :)