Q150

Ez az év sorozatos ünneplésről szól, ugyanis 150 évvel ezelőtt jött létre Queensland. Aki a pontos történetre kiváncsi, az pl. itt megtalálhatja.

Timiék iskolájában is készültek az ünneplésre, múlt pénteken például BBQ partyt tartottak (amiről lemaradtunk a betegség miatt), aztán ezen a héten szerdán pedig a közeli Mansfield iskolában rendeztek bulit a 8 év alattiaknak. Előzőleg kérték a szülők segítségét, hogy aki ráér, az jöjjön segíteni a gyereket felügyelni. (Egyébként itt még az iskolai büfét is anyukák üzemeltetik, akik önkéntes munkában dolgoznak ott. Nagyon nagy szerepe van Ausztráliában az önkéntes munkának, rengetegen ajánlják fel a segítségüket az élet minden területén, és remekül működik is a dolog. Elég csak a Victoriában nem olyan régen pusztító tűzvészre gondolni, ahol önkéntesek ezrei mentek segíteni...)

Szóval én is jelentkeztem, hogy tudok menni, igaz, csak Tomival. Nem volt gond, úgyhogy a másik iskolánál vártuk a buszokat, amin a gyerekek ültek. Hozzám természetesn Timit, és egy másik kislányt osztottak be, akinek nem ért rá az anyukája. Ugyanígy a többi szülő is a saját gyerekére, plusz még egy-két másik gyerekre vigyázott. A rendezvény abból állt, hogy volt mindenféle szórakozási lehetőség (akadálypálya, festés, maszk készítés, buborékfújás, ugrálóvár, arc festés, stb.), és a gyerekek körbemehettek, minden kipróbálhattak, amit csak akartak. Na hát ugye én csupán három gyerekkel voltam elfoglalva, de így sem volt egyszerű a dolgom, mert Timi vagy egy órát állt sorba az arcfestésnél, amíg Holy, a kis barátnője nem akarta kipingáltatni az arcát, így vele mást kellett megnézni. Tomi meg ment volna a hamradik irányban... :)

Nem unatkoztunk, az biztos. De nagyon jól érezték magukat a gyerekek, és számomra is öröm volt egyrészt Timi büszke arca, hogy az anyukája ott van, másrészt az egyik tanárnő kedves szavai, aki külön odajött, és megdicsérte Timit, hogy mennyire okos, értelmes kislány. Tök büszke voltam rá.

Volt ám egy rendőrautó is az iskola udvarán, egy kedves rendőrbácsival (aki olyan ízes ausztrálsággal beszélt, hogy majdnem elvigyorogtam magam, mikor megszólalt, pedig megszokhattam volna már ezt az nyitott "ao" hangzót...) Tomi viszont tiszta extázisba esett, hogy beülhetett a VILLOGÓ rendőrautóba. Az is igaz, hogy közben folyamatosan tűzoltóautónak mondta, és Sam-et kereste, aki tűzoltó a mesében. :)

Volt süti is természetesen, cupcake-el ("kápkéknek" ejtendő), belőle kirakva a 150-es szám, utalva a szülinapra, amit ünnepeltünk.

A gyerekek kaptak még kis zászlócskát, meg I LOVE BNE (szeretlek Brisbane) feliratú matricát, könyvjelzőt, ilyen apróságokat.

Összességében jó kis móka volt, Tamás egy maratoni két és fél óra alvással pihente ki a fáradalmakat délután.

Néhány kép az albumunkban megtalálható (ezúttal ugyan fényképező volt nálam, de memória kártya nem, így csak néhány fotót tudtam készíteni, meg néhányat a mobilommal).