Dr Jekyll és Mr Hyde

Az előző videó a tündérgombóc kisfiamat mutatja be. Aki édesen játszik, meg ha kérem, kimond szinte bármilyen szót, és persze nagyon beszédes, bár sokszor csak én értem, mit is akar mondani (vagy én sem).

Ami a pozitív listát bővíti, az az, hogy mostanra tökéletesen kapcsol, ha angolul beszélnek hozzá, akkor "jessz" a válasz (bárminemű kérdésre), és Timit utánozva néha eszébe jut, hogy "Mááám"-nak szólítson (mum=anyu). A hangsúly tökéletes, igazi angol nyávogós, és a kis rafinált addig nem hagyja abba a "mámozást", amíg nem angolul válaszolok. Szédületes... Mikor Timi osztálytársa járt nálunk vendégségben, az ausztrál anyukának Tomi folyamatosan mutogatta a játékait, és tisztán, érthetően mondta, hogy "luk et disz" (Look at this! = nézd ezt!). Azt hittem lefordulok a székről, hisz ezt nem mi tanítottuk neki (egyáltalán nem tanítjuk angolul), egyszerűen felszedte Timitől és a vendégeinktől.

Elkezdett Ő is rajzolni, bár még csak girbegurba vonalakat, de Ő határozottan elmondja, hogy melyik irkafirka mit ábrázol (főként Sam a tűzoltó a főszereplő). A játékaival is elkezdett szerepjátékokat játszani, és ha észreveszi, hogy nézem, akkor közli, hogy "jászunk" (játszunk). Puszit, ölelést továbbra is bőkezűen osztogat, és szeret vicceskedni is, az arcvágásokban nagymester (úgy húzogatja az egyik szemöldökét, ahogy én szoktam) :)

Na aztán ha a gyereknél bekattan a Mr Hyde, akkor viszont folyamatosan nyafog, nyávog, sír, nyüszít, és ennek minden vállfaja. Semmi nem jó, senki nem jó. Olyankor nem hajlandó aludni, kér enni, de nem eszi meg, mert felvágtam (vagy épp nem vágtam fel, ezt sosem lehet tudni, melyik a nyerő éppen), fürdeni nem akar, de kimaradni sem a fürdésből. Aztán püföli a nővérét, azt hiszi, az nagyon vicces, ha a nővére fejét csapkodja az épp kezébe kerülő akármivel. Szép szóval semmire nem megyek ilyenkor, ha viszont kieresztem a hangom, akkor meg úgy elkezd bőgni, mintha legalábbis egy szíjjal vertem volna meg. Arról nem beszélve, hogy mindig elhatározom, hogy MA NEM KIABÁLOK. Soha nem sikerül betartani... És olyan lelkiismeret furdalásom van miatta, de egyszerűen vannak helyzetek, mikor semmi nem használ, csak a totális hangerő. Néha kétségbeesve nézek körbe, hogy ki cserélte el a gyerekem, és hová tette dr Jekyll-t alias jókisfiú-Tomikámat az illető?