2010/08/27

Vonzás Törvénye

Nem titok, hogy mi erősen hiszünk abban, hogy az ember be tudja vonzani a dolgokat akár negatív, akár pozitív eseményről legyen is szó. Bár megingathatatlan ebben a hitem, azért ha "sikersztorikat" hallok, akkor az mindig megerősít abban, hogy jól gondoljuk. Ha ráadásul olyan család életéből vesszük a példát, aki mégcsak nem is tudatosan alkalmazza a "Vonzás Törvényét", akkor az aztán egy igazi megerősítés...

G-család családfője mindig is arról álmodozott, hogy Ő egyszer bizony egy pálmafás, homokos tengerparton fog élni. Ezt nagyjából mindenki megmosolyogta, még a felesége is, aki csak annyira vette komolyan ezt a vágyat, hogy vett egyszer ajándékba a párjának egy puzzle-t, amiből egy gyönyörű, homokos, pálmafás tengerparti képet lehetett kirakni. Jó sok darabból állt, de végül sikerült kirakni, majd a kész képet be is kererezték, és nagyon sokáig a családfő látószögében lógott a falon. Aki ha nem is mondogatta minden nap, de a szívében ott volt a bizonyosság, hogy márpedig ő egyszer egy ilyen parton fog élni... 
Aztán teltek-múltak az évek, majd a család úgy döntött, hogy a világ másik felén próbál elboldogulni, és kijöttek ide Ausztráliába, egy trópusi városba, ahol homokos, pálmafás a tengerpart. (Nyilván ez nem ment ilyen egyszerűen, de meglépték, megcsinálták.) Hát igen, végül csak teljesült az álom. De hogy mennyire pontosan? A történetnek ez a része az, ami igazán elképesztő számomra: az egyik Ausztráliáról szóló útikönyvben egy az egyben ugyanaz a kép megtalálható, amit az a kirakó ábrázolt. És a kép aláírása szerint ugyanott készült, ahol a család jelen pillanatban él. Értitek ezt? Évekkel korábban egy kirakót vásárolva és kirakva, a jövőbeli lakhelyüket nézegették nap, mint nap, és még csak nem is sejtették! Illetve ez így nem igaz. A rendelést a családfő leadta, és ha nem is azonnal, de meg is kapta.
Nekem is van leadva rendelésem. Csak várnom kell rá, hogy "kiszállítsák". :)
 Ez ilyen egyszerű. Működik. Te már leadtad a KONKRÉT rendelésed?

16 megjegyzés:

Szitya írta...

A miénk földrajzi elhelyezkedése: Palóznak, B.füred mellett! Már az "álomházban" is jártunk. De hosszú még odáig az út (hiába van kevesebb, mint 150 km-re innen). De a "kép" ott van a fejünkben! És Zoli nagyon határozottan leadta a rendelést!
Kíváncsi lennék a tiédre?! Azt hittem,már a közelben toporogtok!
Puszi,
Szilvi

Magdaléha írta...

Van, hogy nem is vagy tudatában a leadott rendelésednek. Vagy menet közben kicsit változott a kívánság, de mégis az eredeti elképzelésed teljesül. Ezek valóban működő dolgok nevezhetjük rendelésnek vagy imának, a végeredmény a lényeg! :-)

4kutyu írta...

Szívemből szóltál, velem is pont ez történt.

Alexandra írta...

Valami ilyesmi történt velem is.
A gimis éveim alatt végig arról álmodoztam, hogy egyszer majd Ausztráliában fogok élni. Képzeletemben még angolul is tudtam, holott teljesen más nyelveket tanultam.
Kicsi gyerekkorom óta gyűjtöttem a teákat, emiatt a szüleim egyszer azt mondták: "ennek a lánynak angol férje lesz". Mire én azt válaszoltam, hogy dehogy angol, ausztrál!
Aztán jött a fősuli, munkahely, karrier, stb, elégedett voltam a sorommal, az álom szépen lassan feledésbe is merült és úgy gondoltam, hogy csak leányos álom volt az egész Ausztrália imádat.
Aztán egyszer az utcán megismerkedtem a férjemmel... :)

helen írta...

Igen, megvan a rendelésem. És nemsokára indulunk :)

Loihi írta...

Igen van egy rendelésem. Remélem öszejön.

Kívánom, hogy minden kedves hozzászóló olyan sikerrel járjon, mint Ti. :-)

Szitya családot pedig várjuk szeretettel ide a szomszédba. :-)

opti írta...

Ezzel teljesen egyet értek!
Sima agykontroll. Mi csak pozitívan beszélünk éppen ezért. Főleg a gyerekeknél, egyszerű pl, ismeritek a klasszikust: Elesel! És persze putty, el is esnek.

Nade rendelésünk nekünk is van, mindig van. Az eddigiek teljesültek, igaz nem mindig fogalmaztunk pontosan, de teljesültek. A mostani rendelésünk a gyerekek után a legnagyobb, igaz nem Ausztrália, csak Európa.

Kívánom mindenkinek, hogy teljesüljenek a vágyai!

Névtelen írta...

Hogy lehet meggyorsítani az időt?
Már rég leadtam a lerendelést de még semmi. Talán valamit rosszul csinálok?
Pusz
Nonoka

Szalma család írta...

Nekünk is van/volt rendelésünk...és 26-án indulunk :))))

Lilucilu írta...

Rendelés persze, hogy leadva. Nekem is az idő tempójával van bajom. Nem súgnál egy kicsit?

Réka írta...

Nagyon gratulálok! És még minden van, amiről nem is tudunk, hogy így működik.. Nagyon sok sikert nektek odafenn!!

Livia írta...

Én is abszolút hiszek ebben (épp most olvasom a Power című könyvet), és mindig nagyon jó mások történeteit is olvasni ezzel kapcsolatosan. :)
Nagyon-nagyon örülök, hogy megvalósult az álmotok, hiába, nincsenek véletlenek. :)

JuditAu írta...

Szilvi, hát a vízum az elsődleges most, de van még rendelésünk azon kívül is... :)
Igen Magdaléha, ez a család, akiről írtam nem tudatosan adta le a rendelését, mégis megkapták.
Kutyu, nem mondod? :))))
Alexandra, na erről beszélek! Igen, működik!
Helen, sok sikert hozzá!!!
Loihi, mi még nem értünk célba, de lassan elérjük...
Opti, remélem a Ti álmotok is hamar teljesül!
Nonoka, sajnos ezzel nekem is bajom van, hogy az időtényező mindig beleszól... Mi majd 3 éve várunk. Hát csak annyit tudok javasolni, hogy TÜRELEM.
Szalma-család, nagyon drukkolok, hogy minden rendben legyen, sok sikert!
Lilucilu, ahogy írtam Nonokának is, sajnos ezzel nekem is bajom van, nem tudok mást, csak várni...
Köszi Réka!
Livia, remélem nem siklott félre a dolog: G-család NEM MI VAGYUNK! :) Az álmunk még nem teljes, de rajta vagyunk az ügyön. :)

Agi írta...

Ez nagyon jo!En is olvastam a titkot, es mar nagyon jo uton halodok a celom fele. Mar mindenki bolondnak nezett h nincs meg 1 ilyen pozitiv ember aki a totalis csodnek is a pozitiv oldalat nezi:). De en mondtam h figyeljetek, mert ugy lesz ahogy en mondtam :)

Livia írta...

Igen, bocsi az elirasert... azt hiszem, nem egyszerre irtam meg a hozzaszolasom, es a dolog a vegen kicsit elcsuszott. :)
Mindenesetre kivanom, hogy nektek is igy valosuljon meg, amit "megrendeltetek"! :))

Age írta...

Hihetetlen történet, elgondolkoztató, és megborzongató.
Én befejeztem a blogolást egy ideje. Elbúcsúztam, és igazán nem hiányzok senkinek. na ezrt is fejeztem be...
puszillak
age